Unalmas börtönéletünket egy nem várt társaság zavarja meg, még éppen idejében, hiszen a semmittevéstől éppen kezdtünk begolyózni. A díszes vendég maga a császár, Uriel Septim és még néhány hűséges testőr - bizony ha a helyzet úgy hozza, hiába a jól megszervezett őrség, menekülni kell. A császár ugyanis menekül üldözői elől, akik nem kisebb indítékkal loholnak a nyomában: el akarják tenni láb alól és minő csoda, a palotából kivezető titkos járat éppen a mi cellánkból nyílik. Uriel azonban közli szerény személyünk felé, hogy minket látott álmában, biztos fontos személy lennék, ha a sors úgy hozná. Idő szűkösségére hivatkozva a társalgás nem sokáig tart, hamarosan feltárul a falban a kivezető járat és a császári menet távozik, faképnél hagy minket. Hirtelen felindulásból kövessük őket a szűk járatban! Kisvártatva azonban útjaink elvállnak egy időre, mivel egy mogorva őr ránkförmed, miszerint meg ne próbáljuk őket követni, így egy másik úton kell olajra lépnünk, méghozzá jobbra, egy óriáspatkányok által áttört átjárón keresztül. Rögtön meg is tapasztalhatjuk a harc fortélyait, ez még csupán ügyetlen csapkodás, de idővel mindenbe belejövünk, ahogyan abba is, miként kell átkutatni a tetemeket, hogyan kell zárat törni, varázsolni, lopakodni, csupán előre kell haladni a kazamatában.
Hamarosan újra belebotlunk a császárba és a kíséretébe, ám még mielőtt a testőrök levágnának minket, mint engedetlen foglyot, Uriel bizalmába fogad és megengedi, hogy segítsünk neki a szökésben. Ám az uralkodó már soha nem látja meg újból a napfényt, egy elsöprő bérgyilkos roham során felnyársalják, utolsó kívánságként átadja nekünk az uralkodói amulettet, és megkér, hogy vigyük el azt a fiának. A trónörökös hollétéről azonban csak Chorrol városában élő Blades nagymester, Jauffre ad majd nekünk felvilágosítást. A császár tehát kileheli lelkét, előttünk áll a feladat, hogy a birodalom titkosszolgálatát segítve zárjuk be az alvilág kapuit, ennek első lépése, a nagymester felkutatása! A későn érkező testőr, Baurus átadja a csatornába vezető ajtó kulcsát, amin át távozva, pár, goblinokkal teli nedves terem kipucolása után végre a szabad ég alá kerülünk. Ha akarjuk, nézzünk szét az Imperial City-ben, ám a mi utunk az ettől északnyugatra fekvő Chorrol városa (csupán követnünk kell az iránytűn a vörös jelet). Mivel még elég tapasztalatlanok vagyunk, kerüljük el a gyanúsabb ösvényeket, hiszen rosszarcú banditákat rejthet az út széli bozótos. Chorrol falain kívül esik a nagymester otthonos kis kúriája, a Weynom Priory-ban, ahol több szerzetessel él egy fedél alatt. Adjuk elő neki, mit bízott ránk a császár!
Jauffre a maga mézes-másos nyelvén előadja, hogy a Uriel fia, Martin nagy veszélyben van, mivel apja halálával, egyetlen trónörökösként az ő élete is veszélyben forog. Így mihamarabb fel kell kutatni az ifjú papot és biztonságba helyezni Jauffre-nél. Martin Kvatch városában találjuk, a Chapel of Akatosh-ban, délkeletre Chorroltól. A település egy hegytetőn fekszik, de röviddel érkezésünk előtt egy zaklatott ember fut elénk, aki óva int a várostól. Faggatásunkra kiböki, hogy a múlt éjjel a Daedrák portált nyitottak a város kapuja előtt és lemészárolták a lakosság jó részét, a házakat felégették és csúf Scampok özönlenek folyamatosan az alvilágból. A maroknyi túlélő azonban derekasan szembeszáll a förmedvényekel és a városhoz vezető út végén egy barikádot húztak fel, ahol egy bizonyos Savilan Matius kapitány irányításával. Keressük fel az illetőt, aki örömmel vesz egy újabb segítő kezet maga mellé. Oblivion első kapuja ott tátong a város szélén, minden tudásunkkal azon kell lennünk, hogy valahogyan bezárjuk. Martin testvér pár túlélővel a város falain belül, a Chapel of Akatoshban zárkózott el, így keressük is fel. A császár fiának azonban egyenlőre esze ágában sincs velünk tartani a kárhozat perceiben, mint mondja, rá itt a sebesülteket ápolva nagyobb szükség van. A fiút csak úgy tudjuk elcsalni Chorrorba, ha előbb rendet teszünk a környéken, ehhez nem kell mást tenni, mint szépen belépni a portálon keresztül az alvilágba.
Elég sűrűn ütközünk bele Scampokba és Dremorakba, ezért felesleges hüvelye tölt karddal közlekedni ilyen helyen. Egy kimerültség határán álló katonába botlunk, aki szinte már nem is remélte, hogy újra barátságos arcot fog látni, verjük le a rárontó rémségeket, majd haladjunk szépen előre, egészen a fenyegetően felfelé meredő toronyig, a The Tower Portal to Blood Feast-ig. Küzdjük fel magunkat egyre magasabbra az egyik szomszédos szárnyban találkozunk egy fogságba esett katonával, aki szerint egyetlen módon lehet bezárni a kaput: a torony legfelső szintjén található Sigil Stone-t kell megsemmisítenünk. Igenám, de az odavezető szárnyat zárt ajtó védi, aminek kulcsa (Sigil Keep Key) éppenséggel a fogolyt őrző Dremora-nál van. Így már semmi akadálya, hogy felcsatangoljuk a Sigil Stone-hoz, mert a kulcs, az utunkba kerülő összes zárt ajtót nyitja. Mikor megkaparintottuk a tárgyat, a portál bezáródik, mi pedig ismét a saját létsíkunkon találjuk magunkat. Aztán Matius kapitánnyal és embereivel karöltve üssünk rajta a maradék bestián, amivel végezve a templomban gyülekezzünk. Mivel a veszély elhárult, így már nem lesz nehéz meggyőzni Martint, hogy tartson velünk a Weynom Priory-ba.
Ismét csatazaj üti meg a fülünket a Weynom Prioryba visszaérve, ahol egy bizonyos Mythic Dawn nevű szervezet tagjai ütöttek rajta a szerzeteseken, az ijedt helybélieket megkérdezve megtudjuk, hogy Jauffre a Chapelben rejtőzött el, mielőtt még megkeresnénk a Nagymestert vágjuk le a maradék haramiákat. Jauffre szomorúan közli, hogy a bérgyilkosok ellopták az uralkodói amulettet, ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a trónörökös ezek után nem maradhat itt sem, helyette el kell kísérnünk Martint és a nagymestert is a Bruma városától északra fekvő Cloud Ruler Temple-be, amely a királyi titkosszolgálat, a Blades-ek egyik erődje, fenn a hegycsúcson, a felhők között. Így hát keressük fel az istálót Jauffre-vel és Martinnal, ahol lóra szállva ügessünk csodálatos erdei szerpentineken keresztül a nevezett templomba. Jó félnapi lovaglás után egy delejes fogadóbizottság várja az ifjú trónörököst, aki rövid beszéddel köszöni meg a belé fektetett bizalmat. A gond azonban beárnyékolja a tiszteletköröket, Martin Septin sürget, hogy szerezzük vissza az ellenségtől az amulettet, amely most mindennek a kulcsa. Ezzel az ereklyével lehet ugyanis meggyújtani a Sárkánytüzet a Temple of the One-ban, így véget vetni a Daedrák inváziójának. Jauffre-nál ezek után végre csatlakozhatunk a Blade-ekhez, majd következő lépésként fel kell keresnünk Baurust, az Imperial Cityben, akivel már találkoztunk anno a palota kazamatáinak mélyén, mikor a császár fűbe harapott. A fickó a Broads Boadring House nevű fogadóban várja érkezésünket, az Elven Gartens Discrict-ben.
Baurust meg is leljük a fogadóban, azonban mielőtt még bármit is kérdeznénk tőle, csendre int és kéri, hogy üljünk le mellé a bárpulthoz. Halkan súgja felénk, hogy már egy jóideje követi egy rosszarcú fickó, aki most is itt van a helységben. Éppen ezért cselhez folyamodunk: kövessük Baurust le a borospincébe, ahová nagy valószínűséggel hitvány kísérőnk is csatlakozni fog. A terv beválik: öljük le a gazfickót, majd Baurus kérésére kutassuk át a holtestét. Egy különös könyvet (Mythic Dawn Commentaries 1) találunk nála, amely a megszálló Daedrák kultuszáról szól. Lám, nem mindenki viszolyog, hogy Oblivion kapui kitárultak, úgy látszik bizony követői is vannak a halandók között, a Daedrák vezérének, Mehrunes Dagonnak. A Mythic Dawn tagjai közülük kerülnek ki és mint ilyenek, rendkívül veszélyesek a Birodalom jövőjére. Az ifjú Blades szerint egy argonian segíthet többet megtudni a kultuszról.
A gyíkembert Tar-Meena-nak hívják és az Arcane Universityben találjuk, az Imperial City déli csücskében. Tar-Meena kérdésünkre elárulja, hogy Mythic Dawn vezetője, egy Mankar Camoran nevű egyén, és van egy titkos oltáruk, amit nekünk meg kell találnunk, csakhogy ennek pontos hollétét egyenlőre homály fedi. Camoran összesen négy könyvet írt a kultuszról, aminek első kötete már nálunk van, a másodikat pedig maga, Tar-Meena adja oda nekünk. A harmadik és negyedik kötetet azonban fel kell kutatnunk, mivel mindet áttanulmányozva tudjuk csak kikövetkeztetni a Mythic Dawn titkos oltárának pontos helyét. Haladjunk sorjában, kezdjük a harmadik kötettel! Tar-Meena azt javasolja, beszéljünk Phintias-szal, a helyi, First Edition nevű könyvesbolt tulajdonosával, hátha ő tud nekünk segíteni. A boltot a Market Districtben találjuk, de csak nyitvatartási időben érdemes megközelíteni. Phintias szerint igen nehéz feladat előkeríteni a negyedik kötetet, mivel azt már korábban eladta egy Gwinas nevű kliensének, aki - micsoda szerencse - hamarosan be is toppan az üzletbe. Gwinasnak azonban esze ágában sincs átruházni ránk a könyvet, mivel ő is feltűnően érdeklődik a kultusz után, esetlegesen maga is a tagja szeretne lenni. Beszéljük le róla úgy, hogy megemlítjük, hogy az uralkodó halála is a Mythic Dawn kezén szárad, így rengethetjük meg Gwinas bizalmát, melynek következtében át is nyújtja nekünk a harmadik kötetet. A pojáca szerint a negyedik kötet egy igazi kultusz tagnál van, akit mindenki csak a Szponzor néven emleget. Gwinasnak hamarosan találkája lett volna vele a beavatás ürügyén, csakhogy már kiábrándítottuk, ezért menjünk el inkább mi a találkozóra. Botorság lenne nem kikérni előbb Baurus tanácsát a Broads Boadring House-ban, aki készséggel el is vezet a Szponzor rejtekhelyére, az Elven Gartens Districtből nyíló Sunken Sewer-be.
A csatornában haladva több Mud Crabbal és goblinnal hoz össze a sors minket, nagysokára egy ajtó előtt állunk meg, ahol Baurus óva int attól, hogy mi, egyedül menjünk a találkára, de ezt nyugodtan kockáztassuk meg. A terembe belépve üljünk le a gyertyás asztalhoz, és várjuk be a Szponzort, aki nem is várat magára. Monológja nem húzódik el sokáig, hiszen valahogyan megneszeli, Baurus jelenlétét, ezért a csevegés vérfürdőbe torkollik. Együttes erővel vágjuk le a Szponzort, azaz Raven Camoran-t és társait, majd zsebeljük ki jutalmunk az utolsó, negyedik kötet, valamint pár értékes csecsebecsén kívül tegyük el a Sunken Sewers Key-t is, amivel a felszínre vezető ajtókat nyitja. A teljes sorozattal térjük vissza Tan-Meenhez, amiket a gyíknő két nap múlva át is fog tanulmányozni, így keressük fel őt akkor. Minden jel arra utal, hogy az Imperial Tower lábánál fekvő temetőben lévő egyik kripta falára fel van vésve a Mythic Dawn oltárának helye. Ám az útmutatásul szolgáló rúnák csak pontosan délben izzanak fel vörösen, s valóban: a Tomb of Prince Camarril sírhelyének bejárati kőajtaján, a nevezett időpontban Cyrodiil térképe bontakozik ki, amiből tisztán látszik, hogy a birodalom északkeleti részén lévő Lake Arrius tónál, Cheydinhal városától északra fekvő kazamata rejti a kultusz titkos oltárát. Lovagoljunk a Lake Arrius Caverns bejáratához és lépjünk be, hamarosan egy, a belső helységeket őrző ajtónálló hívőbe botlunk, akinek mondjuk azt, hogy mi is a kultusz új követője vagyunk, így vérrontás nélkül át is enged. Egy Harrow nevű arc be is vezet minket az oltárhoz, de előtte nála kell hagynunk minden felszerelési tárgyunkat, így fegyvertelenül, egy Mythic Dawn Robe-ban vagyunk kénytelenek követni. Vállaljuk a kockázatot! Az oltárnál maga a kultusz legrangosabb tagja, Mankar Camoran vezet egy rövid szertartást Lord Dagon dicsőségére, ami során egy portált nyit egy bizonyos, Paradise nevű helyre, amin át a Királyok Amulettjével távozik. Egyetlen esélyünk arra, hogy valaha is viszontlássuk az ereklyét, ha felbaktatunk az emelvényre és ellopjuk a Mysterium Xarxes című könyvet, amelyből akár Martin testvér kihámozhatja, hogyan miként nyitott portált Mankar a Paradise-ba. Új tagként nekünk ugyebár az lenne most a feladatunk, hogy feláldozzunk egy szerencsétlen argoniai foglyot az oltáron és a véréből kéne kortyolnunk, ám ez túl erkölcstelen cselekedet számunkra (vagy nem), így csak kapjuk fel a Mysterium Xarxes-t és a kultistákat lekaszabolva törjünk ki barlangból a hálóhelységeken keresztül. Előtte azonban a halott Harrow-tól vegyük vissza a felszerelésünket. A kijárathoz vezető járatot egy sziklatömb zárja el, amit a szemközti falon lévő kapcsolót elforgatva görgethetünk el. Zsebünkben a könyvvel nyargaljunk vissza Martinhoz a Cloud Ruler Temple-be. A Blades-ek erődjében az aggódó Jauffre fogad bennünket, aki bár nem örül annak, hogy kicsúszott a kezünkből az amulett, de hogy nem tértünk vissza üres kézzel, így van esélyünk azt visszaszerezni.
Martin egy ideig el lesz foglalva azzal, hogy kiderítse miként is nyithat portált a könyv segítségével a Paradise-be. Addigis egy itteni probléma vár megoldásra! A trónörökös szerint Mythic Dawn ügynökök kémkednek a Cloud Ruler Temple körül, a mi feladatunk lesz, hogy felkutassuk és megöljük őket. Beszéljünk először is Jauffre-vel, aki szerint a kémek bázisa Brumaban van és éjjelente onnan lopakodnak fel ide, a templomhoz. Két illetőt kell kifaggatnunk, hogy a kémek nyomára bukkanjuk, keressük meg először Stefan-t, aki a Cloud Ruler Temple őrparancsnoka. A fickó szerint emberei minden éjjel gyanús alakokat látnak ólálkodni a templomhoz vezető út mellett, a Runestone-nál. Nosza, nézzünk ki mi is oda éjnek évadján, s lám máris két Mythic Dawn tag életét olthatjuk ki. Az egyik megboldogultat Jearl-nak hívták és zsebeit átkutatva megtaláljuk házának kulcsát (Jearls Key), valamint a pincéjének kulcsát (Basement Key), amely minden bizonnyal a kultisták gyülekezőhelye. A másik személy, akit ki kell faggatnunk az ügy felől, Captain Burd. őt a The Great Hallban találjuk, Brumaban. Bőszen panaszolja nekünk, hogy egyik embere Jearl nem tért vissza kimenőjéből, nem tudja mi van vele. Világosítsuk fel, hogy bizony a nevezett személy Mythic Dawn ügynök, nincs más hátra, mint felkeresni Jearl házát a keleti városfal tövében. A kulccsal benyitva vegyük rögtön szemügyre a padlót, ahol egy csapóajtót vélünk felfedezni a szőnyeg alól kikandikálva. A pincében az egyik asztalon megtaláljuk Jearl-nek szánt utasításokat (Jearls Orders), amelyeket végre kellett hajtania a Mythic Dawn érdekében. A bizonyítékokat azonnal vigyük el a Blades nagymesternek.
Martin testvér szerint négy komponens szükséges a portálnyitó rituáléhoz, az első összetevő egy kis Daedra Lord artifact. Ilyen ritkaságot egyáltalán nem könnyű szerezni, de nem lehetetlen. Elsőnek is el kell olvasnunk a Modern Heretics című könyvet, amit Martin előtti könyvkupacból elő is halászhatunk. Ebből megtudjuk, hogy Azura istennő oltáránál (Shrine of Azura) kell kezdeni a kutakodást, a szent helyet Cyrodiil északkeleti részén találjuk, a Lake Arrius tótól északra a hegy oldalán. Az istennő csak akkor szól hozzánk, ha előtte feláldozunk neki egy Glow Dust-ot. Ezt a fényes port egy Will-o-the-wisp-ből tudjuk kinyerni, méghozzá úgy hogy ezt a közelben repkedő kis lidércet megöljük (közönséges fegyver nem sebzi, de pl. egy tűzlabda már igen), és az utána maradó világító port magunkhoz vesszünk, amit pontban reggeli 6 órakor feláldozunk Azurának. Az istenség csak akkor hajlandó átadni a Daedra tárgyat, ha előtte teljesítünk neki egy apró küldetést: Azura öt követője egykoron egy vámpír csapdájába esett, minek köszönhetően maguk is vérszívókká és egyben gonoszakká váltak. A mi feladatunk az lesz, hogy felkutassuk a vámpírrá vált követők búvóhelyét (Gutted Mine délnyugatra van Azura oltárától, fenn egy hegy tetején) és halál eszközével szabadítsuk fel lelküket a hitvány, élőholt mivolttól. A bányában csakugyan megtaláljuk az öt delikvens, elég húzós csaták lesznek, igyekezzünk egyszerre csak egy vámpír figyelmét magunkra vonni. A hátsó járatokat egy kőajtó zárja el, ezt egy közeli helyen függeszkedő kapcsoló megrántásával tudjuk feltárni. Ha sikerrel járunk Azura átadja jutalmunkat egy Daedra lelkét foglyul tartalmazó soul gem-et, az Azura Star-t, melyet vigyünk el Martinnak.
Jauffre zaklatottan közli, hogy újabb Oblivion kapu nyílt közvetlenül Bruma keleti városfala mellett, melyből sorra áramlanak elő a pokoli kreatúrák. A város grófnője a Blades segítségét kéri és mivel nekünk már van tapasztalatunk kapuzárás terén, erre a feladatra mi vagyunk a legalkalmasabbak. Keressük meg Captain Burd-ot a keleti városkapunál, aki szerint vezessük mi az ostromot emberei élén, tehát lépjünk át a portálon az alvilágba, majd a katonákkal közösen verekedjük át magunkat a Sigil Stone-t rejtő toronyba. Közvetlenül a legfelső teremhez vezető ajtót zárva találjuk, ehhez a kulcsot pedig egy dremoránál, akinek hulláját átkutatva még értékes páncélelemekkel és fegyverrel lehetünk gazdagabbak. Miután zavart kelltettünk a Sigil Stone-ban, újfent a halandók világába találjuk magunkat, a kapitány szabályosan dicsőít bennünket. Jauffre szerint legjobb lenne végigjárni Cyrodiil nagyvárosait és az ottani kapukat bezárva kéne kivívni az Imperial Cityben lévő Öregek Tanácsának és más céheknek a segítségét. Ha akarjuk, cselekedjünk ekképpen, de a történet e nélkül is halad tovább.
Martin sikeresen megfejtette a rituálé második komponensének mibenlétét, ennek pedig egy olyan tárgynak kell lennie, amit valaha egy isten vére beszennyezett. Tiber Septim volt a Blades-ek első nagymestere, aki elképesztő cselekedeteinek jutalmaként istenné avanzsált. Jauffre szerint a megfelelő tárgy maga, Tiber Septim páncélja, a Blades-ek szent relikviája, ami feltehetőleg Sancre Tor katakombájában található oltáron nyugszik. Jauffre figyelmeztet, miszerint a katakomba nagyon veszélyes, már többen megpróbálták elhozni a szent tárgyat, de egyikük sem tért vissza. Hogy milyen gonosz erő munkálkodik ott, nem tudni. A Sancre Tor-t Chorrol-tól északra találjuk, egy romokkal teli tisztáson. A kazamatában főként szellemek és csontvázak nehezíthetik meg a dolgunkat. A belső termekben egy régi Blades szellemével válthatunk pár szót, aki mint elmondja, már hosszú évek óta nem leli itt nyugalmát, mert egy Underking nevű gonosz démon átka sújtja három másik társát, melynek köszönhetően csontváz alakban kénytelenek tengődni. Mi feladatunk lesz, hogy megsemmisítsük a néhai Blades-ek élőholt testét, ezáltal szabadítva fel lelküket a rabságból, cserébe elűzik Tiber Septim páncéljához vezető, halandóra káros tényezőt. Nosza, baktassunk egyenesen az Entry Hallba, ahonnan három oldalsó ajtó vezet az elátkozott Blades-ekhez, akiket kutassunk fel és vágjuk le. Csak katakomba börtönében botlunk zárt ajtóba, de az azt őrző csontit szétcsapva, magunkhoz vehetjük a kulcsát. Miután mind a három Blades átkát elűztük, tartják szavukat és a Tomb of the Reman Emperors sírban eloszlatják az ártó mágiát, így szabaddá téve az ereklyéhez vezető utat. Vegyük magunkhoz, majd induljunk vissza a Cloud Ruler Temple-be!
A rituálé harmadik összetevője egy igen ritka Ayleid tárgy, amit Great Welkynd Stone néven ismer a világ. Martin szerint a kő csak egyetlen helyen található Cyrodiil-ban, nevezetesen Miscarcand romjainál, a provincia délnyugati részén, félúton Skingrad és Kvatch között. A kazamata bejáratához egy rövid csigalépcsőn keresztül lehet lejutni. Odalent a haladási irány eléggé egyértelmű, portyázó goblinokkal, zombikkal, valamint csontvázharcosokkal ismerkedünk meg közelebbről, ugyanakkor jópár Welkynd Stone-t is zsákmányolhatunk, amelyek a Magicka értékünket állítják vissza. Miscarcand belső részét lezáró ajtó akkor tárul fel, ha benyomjuk a kékes kristállyal díszített kőkapcsolót a helyszín egy másik traktusában. Rögtön a Sel Vanua-ban, az első nagy teremben lévő kapcsolót működésbe hozva feltárul egy Varla Stone-t zárva tartó fémkehely, így az ezer septim-t érő tárgy máris a miénk lehet. Az általunk keresett, kékes fénnyel izzó Great Welkynd Stone a Morimath teremben lesz, ám miután az ereklyét zsebre vágtunk hirtelen feltárul egy hátsó kőfal, melyből előmászik a hely ura, King of Miscarcand, egy többszáz éve holt lich király. Halála után kutassuk át tetemét, melyből emeljük el a Miscarcand Key-t, mivel csak ezt használva tudunk elmenekülni a helyszínről. Ha újfent szabad ég alá kerültünk, vigyük el a negyedik összetevőt a trónörökösnek.
A teljes harci díszben pompázó Martin felfedezte a Paradise-be nyíló portál rituáléjának utolsó komponensét, mely nem más, mint a Great Sigil Stone. Ez működteti a Great Gate-et, azaz a valaha nyíló legnagyobb kaput az alvilágba. A Blades-ek tudomást szereztek róla, hogy a Mythic Dawn három Oblivion kaput fog nyitni Bruma mellett, hogy újabb támadást indítson a város ellen, mikor mindhárom kapu manifesztálódik, akkor nyílik meg a Great Gate, melyen nekünk kell átgyalogolnunk, hogy elhozzuk a negyedik tárgyat. Martin vezeti Bruma védelmét, ezért a haditerv kitárgyalására a Chapel of Talosban kerül sor, Bruma legnagyobb templomában. A megbeszélése el kell hívnunk a város grófnőjét is, pontosabban tudatni vele, hogy hamarosan új király kerül majd a Birodalom trónjára, így nem ártana tőle némi segítség a harc idejére. Kísérjük el az asszonyt a Chapel of Talosba, ahol Martin vázolja a haditervet: addig kell tartani a szörnyek invázióját, míg mindhárom kapu és a Great Gate meg nem nyílik, utóbbin belépve tizenöt percünk lesz arra, hogy begyűjtsük a Great Sigil Stone-t. A polgárok üdvrialgása közepette baktassunk a csata színhelyére, északkeletre Bruma-tól és próbáljuk tartani a vonalat, míg el nem jön a mi időnk, közben Martin épségére is figyeljünk oda néha. Mikoron átléptünk a Great Gate-en szedjük a lábunkat, esetleg kortyoljunk magunkba egy gyorsaságot növelő főzetet és ne nagyon álljunk le harcolni a scampokkal és a dremora-kal, csak ha végképp nem tudjuk őket elkerülni. A fő toronyig jópár bástyán át kell magunkat verekedni, mígnem a lávafolyam melletti domb oldalán keresztül utat nem találunk a bejáratig. A felső szintig nem is kerülünk komolyabb akadályba, de ott aztán zárt ajtóba botlunk, ide a Sigil Key kell, amit egy közeli dremora-nál kell keresni. A Great Sigil Stone-t megkaparintva a legnagyobb kapu végleg bezárul, mi pedig adjuk át az utolsó tárgyat Martinnak. A megfogyatkozott katonákkal egyetemben vonuljunk vissza regenerálódni a városba, az újabb nagy feladat előtt.
Minden készen áll tehát ahhoz, hogy a Mysterium Xarxes-ből kikövetkeztetett rituálé szerint, a négy, korábban megszerzett összetevő segítségével Martin portált nyisson a Paradise-ba, hogy Mankar Camoran után loholva visszaszerezzük a Királyok Amulettjét. Ha felkészültünk, nincs más hátra, mint a Cloud Ruler Temple Great Hall-jában kiadni Martinnak az ukázt, hogy megnyithatja a portált. Egy eléggé barátságos, mediterrán szigetre kerülünk, ahol persze nem minden olyan, mint amilyennek látszik. Mivel a portál bezárult mögöttünk, így induljunk el a kövekkel kirakott úton, elszórva botlunk csak bele néhány Clanfear Runtba, annál inkább zavaróbb, hogy Mankar hangja az egész út alatt a fülünkben fog zengni, mivel úgyse fog eltéríteni szándékunktól. Kisvártatva egy beszédes dremora-val találkozunk, Kathutet-et akár vérrontás nélkül is meggyőzhetjük, hogy engedjen be a Forbidden Grotto nevű barlangba, amely Mankar rejtekhelyéhez vezet. Igazából ő is csak egy dremora, így ne kíméljük meg az életét. Kutassuk át holttestét és vegyük el tőle a Band of The Chosen-t, mert csak ezt magunkra öltve tudjuk kinyitni az utunkba kerülő vörös jelekkel díszített ajtókat. A belső cseppkőbarlangokhoz érve újfent Mythic Dawn tagokba botlunk, ám nem mindegyikük ellenséges, ilyen Eldamil nevű high-elf, aki alkut ajánl nekünk. ő rövidebb úton eljuttat Mankarhoz, sőt leveszi rólunk az időközben levehetetlen Band of The Chosen-t is és csak annyit kell tennünk, hogy megöljük Mankar-t. Szegény pojáca! Titkon abban reménykedik, hogy ő lehet a kultusz vezetője, mindegy, néha elkél a segítő kéz, tehát tartsunk vele. A járatokban őrködő dremora-knak azt hazudja, hogy foglyok vagyunk, így azok szó nélkül továbbengednek. Hamarosan ismét a szabad ég alá kerülünk, így már csak pár lépés választ el a Carac Agaialor-tól, azaz ahol Mankar Camoran ül díszes trónusán. Ne hallgassuk meg zagyva szentbeszédét, hanem csapjuk le és vegyük magunkhoz a Királyok Amulettjét, majd távozzunk sietve, mert pár pillanat múlva az egész épület össze fog omlani, ahonnan kilépve pedig újra a Cloud Ruler Temple-ben találjuk magunkat.
Most, hogy a Királyok Amulettje méltó tulajdonosához, Martin Septim-hez került, már csak az van hátra, hogy elkísérjük Imperial City-be a trónörököst, hogy az Imperial Palace-ban lévő Elder Council Chambers-ba, ahol már csak néhány formaságot kell elintéznie, hogy elfoglalhassa a birodalom trónját. Jelentsük be a High Chancellor Ocato-nak, hogy meghoztuk az új királyt, ám politikai diskurzusnak hamar vége szakad, mivel az utcákat teljesen váratlanul és sosem látott intenzitással támadják meg Oblivion jövevényei az újonnan nyílt kapukon keresztül. Amilyen gyorsan csak lehet, el kell menekítenünk Martint a Temple of The One-ba, ahol ő meggyújtsa a Dragonfires-t, ezzel vetve véget Mehrunes Dagon ténykedéseinek. Az utcákon heves harc folyik, lesz részünk benne rendesen Scampok és dremora lordok özönlenek elő szinte mindenhonnan. Egy városnegyeddel arrébb pedig magába, a hatalmas Mehrunes Dagon-ba botlunk, aki nem volt rest saját maga ellátogatni az alvilágból, hogy leigázza az Imperial City-t. A bestiát képtelenek vagyunk bármiféle fegyverrel megsebesíteni, utolsó lehetőségünk, hogy Martin-nal a Temple of The One-ba rohanunk, keresztül Dagon oszlopszerű lábai között. A templomban aztán Martin átveszi az irányítást, az amulett segítségével meggyújtja a Dragonfires-t még akkor sem zavartatja magát, amikor iszonyú robajjal, falakat összedöntve érkezik meg Lord Dagon. Martin egy óriási, lángtestű sárkánnyá változik át, így a két gigantikus teremtmény párharcának lehetünk ámuló szemtanúi. A kiélezett küzdelem mindkét fél számára a halált jelenti a gonosznak természetesen pusztulnia kell, de Martin önzetlensége, miszerint feláldozta magát a Birodalomért, legendákba illő. A szoborrá alakult Sárkány, mint a győzelem jelképe mindörökké ott fog állni Temple of The One-ban. Az időközben megérkező Ocato pedig kinevez bennünket Cyrodiil Bajnokává, mely a legmagasabb titulus, amely hőst illethet itt, a Birodalomban, továbbá jutalmul kapunk egy teljes szett Imperial Dragon Armor-t is, melyet két hét múlva át is vehetünk. Lord Dagon fenyegetése tehát elmúlt, vele együtt a Mythic Dawn-é is és szerte a birodalomban Oblivion kapui végleg bezárultak...